pl. Volt már kiscica, amely alapból meghalt volna, mert nem törődött vele az anyja.
Mi törődtünk vele, és a végén olyan hálás lett, hogy mikor beteg voltam nagyon egy gyomorrontással, és aludtam, odafeküdt mellém, bújt, dorombolt, és aludt velem. Nem tudom miért kell a cicákat szidni, a legtöbb kedves, aranyos állat, törődés kérdése legtöbbször, milyenné vállnak. Persze hogy kérnek enni ha éhesek. Persze hogy sokszor tönkretesznek tárgyakat kíváncsiságból. Mi tán nem ilyenek vagyunk? A cicákat mi tettük tőlünk függővé. Undorító dolog ezután őket emiatt minősíteni.
Nagyon hálásak tudnak lenni a kis ravaszok, de nekem speciel a fiúknál elmúlik ez a hála és fogják magukat felnőttként és meglógnak. :\ De mégis imádom a macskákat! :)
VálaszTörlésHát igen. Vannak kandúrok amik sajnos elmennek kalandor életet élni. De sok van, ami csak eljárogat, de visszajön :)
VálaszTörlés