Borzalmasan elvagyok havazva ismét, az én szalagavatóm lesz pénteken. Barátnőm jön le csütörtökön, és kimegyek elé Szolnokra. Kemény a táncpróba, gyakorlatilag két napot tudok még végigpróbálni. Annyira várom már, de most már főleg így könnyen eltelik ez a két nap.
Hazafelé barátommal, és unokahúgával (aki nem mellesleg a tánctanár) elég érdekes témáról kezdtünk el beszélgetni. A témát nem írhatom még le ide, mert akkor a világ legeslegnagyobb meglepetését lőném le vele. A lényeg hogy a téllel kapcsolatos, és hogy nagyon sok vicces ötletet kaptam, hogy legyen egyedi. Persze a legtöbb csak bohóckodás volt, de aztán ezekből összeálltak olyan príma ötletek. Jó ha az embernek őrült, és kreatív barátai vannak. Együtt olyan zseniális dolgokat tudunk kitalálni, még az életre szóló élményekhez is olyan dolgokat, hogy elegáns marad a helyzet, mégis tele van humorral, szeretettel, csak úgy hordozza magában a felejthetetlenséget.
2011. november 28., hétfő
2011. november 22., kedd
Misunderstanding
Az a baj velem, hogy engem könnyen félre lehet érteni. 1 napja újra együtt vagyunk, de még lassítunk picit. Jön a szalagavatómra, ami jövő hétvégén lesz. Csodás hétvége lesz, mint az övén lévő. Még csinálunk egy napos randikat, és még óvatosak leszünk. Ezeket én is szeretném, mert ezek hiányoztak a kapcsolatunk elejéről. Ideje bepótolni ezeket is, és sok más dolgot.
Ezek után nem akarjuk elszúrni.
Ugye még új, és szokatlan neki az egész, ezért nem akarja hogy túl gyorsak legyünk. Vissza kell szokni, és még fel kell törölni a maradék "koszt."
Remélem tudja hogy változom, vannak hibáim, van mikor fennakadok dolgokon, de ez legyen a legrosszabb bajom. Elfogom tüntetni teljesen, mert magamnak és neki is csak rosszat okozok vele.
Nagyon jól tudom mit akar, hiszek neki, és épp ezért készült ez a blog. Akkor is hittem bennünk, amikor ezek a szörnyű dolgok voltak. Tudtam hogy engem szeret, hogy hagyhattam volna cserben.
Bennem van a félelem tudat alatt, de hát ilyenkor kiben ne lenne benne. De ez ahogy megszilárdul a kapcsolat, elfog tűnni, és viszi magával a maradék fost is.
Bevallom, én nem örülök a lassítás dolognak, de nagyon jól tudom hogy szükség van rá.
Ugye ő szakított, jó okkal, és utána ő úgy intézte az életét egy darabig hogy próbált kizárni belőle.
Evvel ellentétben én végig mentem utána, szóval ezért van hogy ő jobban elszokott tőlem, és furcsább neki újra együtt lenni velem, mint nekem vele.
Nehéz, de jobb mint leszarni egymást, és boldogtalannak lenni. Szükségünk van egymásra, képesek vagyunk egymást boldoggá tenni úgy igazán.
Így akarja, így akarom, most már semmi nem állhat az utunkba.
Egy csodás szalagavatót akarok vele, utána egy mikulásnapot, utána egy rohadt jó karácsonyt, téli szünetet. Az évet úgy akarom lezárni, hogy csak öleljen magához, és azt mondja:
Szeretlek.
Ezek után nem akarjuk elszúrni.
Ugye még új, és szokatlan neki az egész, ezért nem akarja hogy túl gyorsak legyünk. Vissza kell szokni, és még fel kell törölni a maradék "koszt."
Remélem tudja hogy változom, vannak hibáim, van mikor fennakadok dolgokon, de ez legyen a legrosszabb bajom. Elfogom tüntetni teljesen, mert magamnak és neki is csak rosszat okozok vele.
Nagyon jól tudom mit akar, hiszek neki, és épp ezért készült ez a blog. Akkor is hittem bennünk, amikor ezek a szörnyű dolgok voltak. Tudtam hogy engem szeret, hogy hagyhattam volna cserben.
Bennem van a félelem tudat alatt, de hát ilyenkor kiben ne lenne benne. De ez ahogy megszilárdul a kapcsolat, elfog tűnni, és viszi magával a maradék fost is.
Bevallom, én nem örülök a lassítás dolognak, de nagyon jól tudom hogy szükség van rá.
Ugye ő szakított, jó okkal, és utána ő úgy intézte az életét egy darabig hogy próbált kizárni belőle.
Evvel ellentétben én végig mentem utána, szóval ezért van hogy ő jobban elszokott tőlem, és furcsább neki újra együtt lenni velem, mint nekem vele.
Nehéz, de jobb mint leszarni egymást, és boldogtalannak lenni. Szükségünk van egymásra, képesek vagyunk egymást boldoggá tenni úgy igazán.
Így akarja, így akarom, most már semmi nem állhat az utunkba.
Egy csodás szalagavatót akarok vele, utána egy mikulásnapot, utána egy rohadt jó karácsonyt, téli szünetet. Az évet úgy akarom lezárni, hogy csak öleljen magához, és azt mondja:
Szeretlek.
2011. november 21., hétfő
Earned Love (Part 5)
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amiben a rossz dolgok csak múlnak, és hiába próbálnak még feltörni, napról napra jobban tűnnek el.
Igen, a múltat nem lehet elfelejteni, de ahogy telik az idő, és jó dolgok történnek velünk az adott témában, megtanuljuk őket tanulságként felfogni. Nem tűnnek el az emlékezetünkből, de nyugodt formába lépnek át, a rossz érzésekből végül átértékelt dolgok lesznek.
Ezek után most már csak ki kell aludnunk ezeket, mert a tanulság része megvan, már csak át kell őket rendeznünk más formába.
Minden csodálatos lesz. Ezt az évet egy olyan csodás dologgal fogom zárni, amihez képest még ez a filmes fordulatként alakult szalagavató is kispályás dolog lesz.
Merek e ilyet mondani?
IGEN! Nem vagyok egoista, csak van egy lány, aki annyi szeretetet ad nekem, olyan szinten megváltoztatja az életem, hogy érdemes érte herceggé válni, a közös boldogságunkért, az életünkért.
Ez a hétvége volt a bizonyíték rá, hogy képes vagyok erre!
Engem már nem érdekel mi volt régen. Mindent tudok amit tudni akartam, és egyáltalán nem haragszom. Sokkal rosszabb is lehetett volna ez a mostani helyzet. Nagyon is büszke vagyok rá, hogy időben rá jött mit kell tennie. De ezt magamnak is köszönhetem úgy érzem. Tudom hogy igazat mond mindenben, de már amúgy sem érdekel ez a helyzet. Tanulság volt ez a másfél hónap, de már nem ez a helyzet szerencsére. Tudom hogy mit szeretne, tudom hogy hiányoztam, hogy ezek után is meglátta a jót bennem. Érte változok, de magamnak is hihetetlen nagy boldogságot okozok ezzel.
(jaj az a sok szóismétlés)
Pár nap és vége lesz a sajnálkozásnak, a rossz érzéseknek, és akkor megint dobbantok majd egy nagyot. De addig is bármikor átölelem, megcsókolom, és bármit teszek vele, mert kell, mert nem engedem el többé. Fasza csaj, hogy ő is dobbantott értem, nem is akár milyet. Rájöttem, tőle imádom a meglepetéseket. Kellenek tőle ezek a dolgok, akarom, vágyom rájuk. Jó dolog jó értelemben meglepni egymást. Ezt tanították meg nekem az ajándékok, a fizikaik, és a lelkiek is.
D.Zs.D!
Köszönöm, hogy szeretsz, köszönöm, hogy az enyém vagy, köszönöm hogy hiszel nekem. Többé nem fogsz csalódni bennem. Hiszek benned, és szeretlek! Mindig foglak. Tudom hogy pontosan ezt érzed irántam te is.
Köszönöm hazafelé azt a csodás sms-t is. Igen, én vagyok a herceged, aki bárhova elmegy érted. Meglátod, innentől már csak faszaság lesz, és ha jönnek rossz dolgok, azok nem miattam lesznek, de majd az én segítségemmel elbánsz velük könnyedén. Váljunk együtt sikeresekké.
Igen, a múltat nem lehet elfelejteni, de ahogy telik az idő, és jó dolgok történnek velünk az adott témában, megtanuljuk őket tanulságként felfogni. Nem tűnnek el az emlékezetünkből, de nyugodt formába lépnek át, a rossz érzésekből végül átértékelt dolgok lesznek.
Ezek után most már csak ki kell aludnunk ezeket, mert a tanulság része megvan, már csak át kell őket rendeznünk más formába.
Minden csodálatos lesz. Ezt az évet egy olyan csodás dologgal fogom zárni, amihez képest még ez a filmes fordulatként alakult szalagavató is kispályás dolog lesz.
Merek e ilyet mondani?
IGEN! Nem vagyok egoista, csak van egy lány, aki annyi szeretetet ad nekem, olyan szinten megváltoztatja az életem, hogy érdemes érte herceggé válni, a közös boldogságunkért, az életünkért.
Ez a hétvége volt a bizonyíték rá, hogy képes vagyok erre!
Engem már nem érdekel mi volt régen. Mindent tudok amit tudni akartam, és egyáltalán nem haragszom. Sokkal rosszabb is lehetett volna ez a mostani helyzet. Nagyon is büszke vagyok rá, hogy időben rá jött mit kell tennie. De ezt magamnak is köszönhetem úgy érzem. Tudom hogy igazat mond mindenben, de már amúgy sem érdekel ez a helyzet. Tanulság volt ez a másfél hónap, de már nem ez a helyzet szerencsére. Tudom hogy mit szeretne, tudom hogy hiányoztam, hogy ezek után is meglátta a jót bennem. Érte változok, de magamnak is hihetetlen nagy boldogságot okozok ezzel.
(jaj az a sok szóismétlés)
Pár nap és vége lesz a sajnálkozásnak, a rossz érzéseknek, és akkor megint dobbantok majd egy nagyot. De addig is bármikor átölelem, megcsókolom, és bármit teszek vele, mert kell, mert nem engedem el többé. Fasza csaj, hogy ő is dobbantott értem, nem is akár milyet. Rájöttem, tőle imádom a meglepetéseket. Kellenek tőle ezek a dolgok, akarom, vágyom rájuk. Jó dolog jó értelemben meglepni egymást. Ezt tanították meg nekem az ajándékok, a fizikaik, és a lelkiek is.
D.Zs.D!
Köszönöm, hogy szeretsz, köszönöm, hogy az enyém vagy, köszönöm hogy hiszel nekem. Többé nem fogsz csalódni bennem. Hiszek benned, és szeretlek! Mindig foglak. Tudom hogy pontosan ezt érzed irántam te is.
Köszönöm hazafelé azt a csodás sms-t is. Igen, én vagyok a herceged, aki bárhova elmegy érted. Meglátod, innentől már csak faszaság lesz, és ha jönnek rossz dolgok, azok nem miattam lesznek, de majd az én segítségemmel elbánsz velük könnyedén. Váljunk együtt sikeresekké.
Earned Love (Part 4)
Olyan csodálatos volt az egész. Nekem szerepelt, engem keresett.
A szalagavató után leléptem, elindultam hozzájuk.
Neki még volt egy zárt körű osztály vacsora, de mondta hogy addig menjek haza, anyja beenged az ablakon.
Elmentem feléjük, de mikor anyja felhívott, megmondtam neki hogy eleget kockáztatott értem ő is meg a lány is jelenleg, nem fázok, kibírom azt a pár órát, elleszek. Majd vele hazamegyek, úgy nem olyan feltűnő.
Gondoltam beülök addig egy kocsmába felmelegedni, de végül nem nagyon találtam a közelben. Vártam a buszmegállóban, filmet néztem, és még hamarabb odaért mint hittem volna.
Azt mondta hozott nekem kaját, barátnőivel együtt szedegették nekem össze a finomságokat a vacsoráról.
Elmondta, hogy az anyja elmondta az apjának az igazat, és hogy az apja azt mondta rá...
A mi döntésünk.
Meglepődtem, és akkora öröm szabadult fel bennem.
Most szépen hazamegyünk kézen fogva, és kétségek nélkül elleszünk, és most már tényleg rendben lesz minden a végén ha elég kitartó vagyok.
Kedvesen fogadott mindenki. Megettem a kajám, míg ő átöltözött, utána egyből bebújtunk a jó meleg ágyba.
Annyira tökéletes volt az egész nap, nem bánom az elején a sok szar dolgot, mikor megláttam, már nem érdekelt.
Megéri kibírni a rossz dolgokat, hogy végül minden szép lehessen.
Furcsa hogy ezt mondom, de végül megérte ez a szakítás. Miután megbeszéltük a dolgokat, rájöttem hogy végig hiányoztam neki borzasztóan. Persze, volt egy kis idő mikor azt hitte tényleg több év kell, és lehet nem is leszünk együtt, de hát mindenkivel megtörténik az ilyen ennyi rossz után.
Persze vannak okos, és kitartó emberek, akik meglátják a fontosságot egy-egy nehéz döntésben.
Megbeszéltünk mindent, megnyugtattuk egymást.
Tudjuk, hogy most már nem kell sok idő, és tanultunk a dolgokból.
Miután hazajöttem, megbeszéltük hogy maradjunk még így, mint szerelmesek, és találkozzunk rövid időkre. Nem értettem ezek után miért nem járhatunk ismét, de aztán beszéltünk róla és rájöttem.
Ő csak azt szeretné, hogy ezek után semmi ilyen mértékű rossz dolog ne történjen.
Ettől függetlenül szeret, az enyém, velem van bármikor. Kell még egy jó pár hét, de addig is találkozunk.
Hát tényleg szeret, ennyire.
A szalagavató után leléptem, elindultam hozzájuk.
Neki még volt egy zárt körű osztály vacsora, de mondta hogy addig menjek haza, anyja beenged az ablakon.
Elmentem feléjük, de mikor anyja felhívott, megmondtam neki hogy eleget kockáztatott értem ő is meg a lány is jelenleg, nem fázok, kibírom azt a pár órát, elleszek. Majd vele hazamegyek, úgy nem olyan feltűnő.
Gondoltam beülök addig egy kocsmába felmelegedni, de végül nem nagyon találtam a közelben. Vártam a buszmegállóban, filmet néztem, és még hamarabb odaért mint hittem volna.
Azt mondta hozott nekem kaját, barátnőivel együtt szedegették nekem össze a finomságokat a vacsoráról.
Elmondta, hogy az anyja elmondta az apjának az igazat, és hogy az apja azt mondta rá...
A mi döntésünk.
Meglepődtem, és akkora öröm szabadult fel bennem.
Most szépen hazamegyünk kézen fogva, és kétségek nélkül elleszünk, és most már tényleg rendben lesz minden a végén ha elég kitartó vagyok.
Kedvesen fogadott mindenki. Megettem a kajám, míg ő átöltözött, utána egyből bebújtunk a jó meleg ágyba.
Annyira tökéletes volt az egész nap, nem bánom az elején a sok szar dolgot, mikor megláttam, már nem érdekelt.
Megéri kibírni a rossz dolgokat, hogy végül minden szép lehessen.
Furcsa hogy ezt mondom, de végül megérte ez a szakítás. Miután megbeszéltük a dolgokat, rájöttem hogy végig hiányoztam neki borzasztóan. Persze, volt egy kis idő mikor azt hitte tényleg több év kell, és lehet nem is leszünk együtt, de hát mindenkivel megtörténik az ilyen ennyi rossz után.
Persze vannak okos, és kitartó emberek, akik meglátják a fontosságot egy-egy nehéz döntésben.
Megbeszéltünk mindent, megnyugtattuk egymást.
Tudjuk, hogy most már nem kell sok idő, és tanultunk a dolgokból.
Miután hazajöttem, megbeszéltük hogy maradjunk még így, mint szerelmesek, és találkozzunk rövid időkre. Nem értettem ezek után miért nem járhatunk ismét, de aztán beszéltünk róla és rájöttem.
Ő csak azt szeretné, hogy ezek után semmi ilyen mértékű rossz dolog ne történjen.
Ettől függetlenül szeret, az enyém, velem van bármikor. Kell még egy jó pár hét, de addig is találkozunk.
Hát tényleg szeret, ennyire.
Earned Love (Part 3)
Mondta hogy nézni fog engem, és vártam hogy mikor talál meg.
Rengetegszer nézett rám, azt hittem hogy észrevett. Sokat mosolyogtam rá, de ő nem mosolygott rám. Tudom, az apja most nem tudhatja hogy itt vagyok.
A szalagtűzés után azt mondta az igazgató, hogy nézzetek a családotokra, és azokra, akik nem családtagok, de szeretitek őket, és nélkülözhetetlenek számotokra. Ekkor a családjára nézett, utána egyből abba a szektorba kezdett keresgélni a szemével, ahova mondta hogy üljek.
Kicsordult a könnyem...
A műsor vége felé, ő és az osztálytársnője kijöttek megnézni a maradék műsort, ott volt tőlem 4 méterre. Próbáltam jelezni neki, de gondoltam most nem mehetek oda hozzá. Rosszul gondoltam.
Igazából csak...
-Ugye először lentre ültem, és ott keresett engem végig.
-Beszélni akart velem, átölelni.
-Végig kereste hol vagyok, de végül is nem látott engem.
Én azt hittem nem mosolyog vissza, holott ki is azért jött, hogy engem megtaláljon.
De buta vagyok, mindig olyan is buta vagyok. Miért akarta volna hogy itt legyek, ha nem azért hogy itt is legyen velem, hogy mosolyogjak rá. Nem számít, mert végignéztem, és gyönyörű volt, és tudja, hogy a végéig ott voltam.
Keresett, hogy egy szívecskét mutasson nekem a kezével.
Rengetegszer nézett rám, azt hittem hogy észrevett. Sokat mosolyogtam rá, de ő nem mosolygott rám. Tudom, az apja most nem tudhatja hogy itt vagyok.
A szalagtűzés után azt mondta az igazgató, hogy nézzetek a családotokra, és azokra, akik nem családtagok, de szeretitek őket, és nélkülözhetetlenek számotokra. Ekkor a családjára nézett, utána egyből abba a szektorba kezdett keresgélni a szemével, ahova mondta hogy üljek.
Kicsordult a könnyem...
A műsor vége felé, ő és az osztálytársnője kijöttek megnézni a maradék műsort, ott volt tőlem 4 méterre. Próbáltam jelezni neki, de gondoltam most nem mehetek oda hozzá. Rosszul gondoltam.
Igazából csak...
-Ugye először lentre ültem, és ott keresett engem végig.
-Beszélni akart velem, átölelni.
-Végig kereste hol vagyok, de végül is nem látott engem.
Én azt hittem nem mosolyog vissza, holott ki is azért jött, hogy engem megtaláljon.
De buta vagyok, mindig olyan is buta vagyok. Miért akarta volna hogy itt legyek, ha nem azért hogy itt is legyen velem, hogy mosolyogjak rá. Nem számít, mert végignéztem, és gyönyörű volt, és tudja, hogy a végéig ott voltam.
Keresett, hogy egy szívecskét mutasson nekem a kezével.
Earned Love (Part2)
A barátom nem szólt, hogy elmegy, ezért kerestem az egész Debreceni nagy állomáson 1 órán keresztül. Miatta jöttem korábban, de végül itt is pórul jártam. Volt pénz a kártyáján sms-t írni, csak ugyan akkor tette, mikor már rég nem volt a közelben se.
Remek.
Meg kell találnom egy rendezvénycsarnokot a város másik végében, és azt hittem lesz egy kis segítségem.
Van tömegközlekedés, de nekem még túl bonyolult, és azért ennem is kéne valamit.
Hm...
A jegyemet nem kezelték le Törökszentmiklós és Debrecen között, szóval szépen visszaváltatjuk.
+pénz? :)
NEM!
Visszaváltják ugyan az utolsó garasig éjfélig, de csak abban a megállóban ahol megkaptam.
Remek. Hagyjuk.
Séta...na de merre is kell menni?
INFORMÁCIÓS IRODA
Megint csak volt egy negatív dolog, hogy nem tudtam visszaváltani a jegyet, de itt jön megint egy kis pozitív.
A nő annyira rendes volt, hogy nem csak térképet adott, és bonyolult magyarázatba kezdett, hanem kijött velem az utcára és megmutatta pontosan merre.
Elindultam, reméltem nem lesz gáz.
Mentem, mendegéltem, mint valami béna turista térképpel a kezemben. Örültem mikor láttam hogy igen, ez az az utca, igen, ez az a lakótelep.
Elérkeztem egy pontra ahol zavaros lett az érdekes nyomtatású térkép.
Ahol nagyon sok kereszteződés volt.
3 év Debrecen...még ha olyan keveset is róttam az utcákat...de...ideje....felfedezni.
Végül is otthon vagyok itt.
Ott vagyok ahol vár rám egy lány.
Erőt kell vennem magamon.
Kétszer még megálltam kérdezősködni egy cseppet, de csak annyira, hogy jó e az irány amerre megyek. Észre sem vettem, és már a sok ismerős épület és területet követve eljutottam célomig. Nem is volt olyan nagy szám.
Régen még a boltba alig tudtam egyedül elmenni, most pedig ilyen könnyen megoldottam egy ilyen nagy pénz és tájékozódásbeli gondot.
Az élet csak jót akar nekem.
Na de fél 2 van, és 4-kor nyitják a kapukat.
Fasza...
A hideg egyre elviselhetetlenebb lett, de hát nem hiába edzettem. Mindenki más beült a bárba, de én kint voltam és néztem látom e megérkezni valahol.
Később felhívott hogy látott, és én voltam e az?
Nem tudta, hogy még akarok neki adni egy szerencsecsókot a műsor előtt. Na de nem gáz, mert látott, és elég lesz előtte ez.
Kinyitották a kapukat, elkezdődött a rendezvény. Találkoztam osztálytársnőjével, aki megkérdezte hogy szóljon e neki? Mondtam hogy nem kell, mert had készüljön nyugodtan, tudja hogy itt vagyok.
Nem tudtam hogy simán kitudott volna jönni még...akár egy..csókra.
Később feljebb ültem, mert eléggé útban éreztem az alsó sorban magam. Felül jobb is volt a kilátás.
Elkezdődött a műsor, nagyon minőségi produkciók voltak, szép volt az egész.
Az egész szalagtűzésen, és táncon őt néztem.
Earned Love (Part1)
<9000 Ft>
<5640 Ft>
Minden jól ment, átszálltam Szolnokon. Jött a vonaton a kalauz, odaadtam a jegyet. Nézegette, azt mondta problémák vannak. Gondoltam magamban megint csak valami félreértés.
Kiderült hogy nem. Valami november 15-ig szóló törvény volt a diákmatricákra. Persze nekem erről nem szólt senki, én azt hittem már nem is kell, mivel október 2 után semmi gondom nem volt vele.
Nem, is emlékeztem, hogy végül nem adták oda, mivel beteg voltam, mikor megkapta az osztály.
Mondom most fontos dolgom van, büntessen meg, most ott kell lennem hamar.
Nem így ment. Leszállított lazán. Azt mondta menjek haza, és máskor legyenek rendben az irataim.
Menjek haza? Hülye vagy kolléga?
Törökszentmiklós...
Minden szarban van valami jó. A pénztáros csávóka rendes volt, és tudatlanságom ellenére szívesen elárulta, hogy hétvégéken a 26 év alattiaknak 33%-os politikai kedvezmény jár.
Vettem egy jegyet Debrecenbe, de végül Debrecenből Gyömrőre is megvettem a jegyet, hogy aztán a maradék pénzzel biztonságban tudjak számolgatni.
(faterom direkt kérdezte hogy adjon e még pénzt, de hát ki gondolta volna hogy megint baszakodás lesz)
Őszintén, ha nem én kérem, akkor nem sok ember árulta volna el.
<2160 Ft>
Úgy volt eredetileg hogy ott vagyok fél 1-re. Egyik debreceni barátommal találkoztam volna a szalagavató előtt, de ugye késtem 1 órát a leszállítás miatt. Gyömrőn akartam pénzt tenni a telefonomra, de végül sietnem kellett ott. Okkal történt, mert így maradt elég pénzem a belépőre, ami 1500 Ft, és így nem kellett vissza felére pénzt kérném.
Nem akartam több segítséget, ez még a tesztem része, keménynek kell lennem.
2011. november 18., péntek
Rush Week (Final Part)
Nagyon elvagyok havazva.
-Sulis dolgok
-Sulis dolgok...
-Családi dolgok
Várom.
Borzasztóan várom.
Tudom hogy szeret.
Tudom hogy képes vagyok erre.
Kaptam reggel egy csodás tartalmú sms-t, jól indult a reggelem.
Elég lenne, hogy mostantól nem teszek hülye lépéseket, és időt adok.
De nem.
Csodát akarok neki adni, és azt is fogok.
Erre vágyom.
El akarom kápráztatni, mint eddig soha.
Egy csodálatos, angyali szalagavatót akarok neki.
Egy felejthetetlen napot.
Nem ezt az egyet.
Az összes átlagos napot ilyen szintűvé fogom tenni.
Ez a boldogság.
Ő és Én.
-Sulis dolgok
-Sulis dolgok...
-Családi dolgok
Várom.
Borzasztóan várom.
Tudom hogy szeret.
Tudom hogy képes vagyok erre.
Kaptam reggel egy csodás tartalmú sms-t, jól indult a reggelem.
Elég lenne, hogy mostantól nem teszek hülye lépéseket, és időt adok.
De nem.
Csodát akarok neki adni, és azt is fogok.
Erre vágyom.
El akarom kápráztatni, mint eddig soha.
Egy csodálatos, angyali szalagavatót akarok neki.
Egy felejthetetlen napot.
Nem ezt az egyet.
Az összes átlagos napot ilyen szintűvé fogom tenni.
Ez a boldogság.
Ő és Én.
2011. november 15., kedd
Napi meglepi
Végre megvannak a meghívók!
Jippííí!!!!!!!!! Végre valami, ami simán ment ebben az iskolában!
A fenéket...
Kettőnek hiányzik a belseje (a lényeg amin maga a belépő rész van)
Cseréltethetem ki holnap azt a kettőt.
Rush Week (Part 2)
Minden erőfeszítésnek meglesz végül a gyümölcse.
Legyen az körte, alma, vagy akár szőlő.
Ha tudod valamiről hogy sikerülhet, akkor sosem szabad feladnod.
Utad során rengeteg negatív tényező próbál letéríteni erről az ösvényről.
Annyi mindent kaptam egy embertől.
Mégis elbuktam.
Többé nem teszem.
Minél hamarabb pusztítom el a rossz dolgokat, annál hamarabb süt majd ki a Nap. (télen? lol)
Vannak helyzetek, amikor nem elég a szimpla emberi fixáló készség.
De vannak emberek, akikért megéri felsőbb tudásokban keresni a választ.
Amikor elérsz egy bizonyos szintet...
Akkor, amikor nem veszel magadra minden hülyeséget, meglátod az emberek igazi oldalát.
Elérsz egy szintet, amin nem fogod a fejed, és menekülsz minden probléma elől, rájössz, menyire egyszerűen szétlehet törni a legdurvább rossz dolgokat is.
Mi kell hozzá?
Egy r o b b a n á s...nem is akármilyen...egy szimpla válaszlépés a rengeteg kínra...
Persze ehhez a robbanáshoz rengeteg lelki erő kell.
Bevallom, még én sem birtoklom teljesen. Igyekszem a pár nap alatt annyi lelki erőt összeszedni, hogy ne egy befejezetlen dologgal álljak egy angyalszerű lény elé.
Egy lépés, mely a többi kis pozitív szándékodnak igazi mély értelmet ad majd...
Nincs kiszálló, faszaság van...
Nincs több duma, tettek vannak...
Megjelenek, mint egy démon a mélységből, de én nem fájdalmat hozok, hanem a grabancánál fogva ráncigálom vissza a mélységbe azt.
Let's go...
Legyen az körte, alma, vagy akár szőlő.
Ha tudod valamiről hogy sikerülhet, akkor sosem szabad feladnod.
Utad során rengeteg negatív tényező próbál letéríteni erről az ösvényről.
Annyi mindent kaptam egy embertől.
Mégis elbuktam.
Többé nem teszem.
Minél hamarabb pusztítom el a rossz dolgokat, annál hamarabb süt majd ki a Nap. (télen? lol)
Vannak helyzetek, amikor nem elég a szimpla emberi fixáló készség.
De vannak emberek, akikért megéri felsőbb tudásokban keresni a választ.
Amikor elérsz egy bizonyos szintet...
Akkor, amikor nem veszel magadra minden hülyeséget, meglátod az emberek igazi oldalát.
Elérsz egy szintet, amin nem fogod a fejed, és menekülsz minden probléma elől, rájössz, menyire egyszerűen szétlehet törni a legdurvább rossz dolgokat is.
Mi kell hozzá?
Egy r o b b a n á s...nem is akármilyen...egy szimpla válaszlépés a rengeteg kínra...
Persze ehhez a robbanáshoz rengeteg lelki erő kell.
Bevallom, még én sem birtoklom teljesen. Igyekszem a pár nap alatt annyi lelki erőt összeszedni, hogy ne egy befejezetlen dologgal álljak egy angyalszerű lény elé.
Egy lépés, mely a többi kis pozitív szándékodnak igazi mély értelmet ad majd...
Nincs kiszálló, faszaság van...
Nincs több duma, tettek vannak...
Megjelenek, mint egy démon a mélységből, de én nem fájdalmat hozok, hanem a grabancánál fogva ráncigálom vissza a mélységbe azt.
Let's go...
2011. november 14., hétfő
Napi meglepi
 |
| What is the secret of the Potion? |
 |
| Your colours reaching my city. |
 |
| Beautiful like someone very precious to me. |
 |
| Red and blue, don't say, do. |
Rush Week
Van amikor úgy érezzük, meg kell tennünk valamit.
Van amikor kapunk hozzá még valamit, hogy még jobban úgy érezzük, meg kell tennünk valamit.
És van, amikor olyasmit kapunk, amit meg sem érdemlünk adott helyzetben.
Mit tesz ilyenkor egy herceg?
Felveszi vértezetét, pallosát, és meg sem áll. Álljon útjába bármennyi szörnyeteg, csapda, szakadék, a hős mindent leküzd.
Én nem voltam herceg.
De itt a lehetőség, még lehetek.
Elkezdődött a hajsza.
Termékeny leszek, mint egy kert megfelelő gondoskodással.
Ezer ajándék, ami szívvel készül, vagy szívvel szerzem meg.
Sokat számít, de a legfontosabb az marad, hogy látni akarom, ahogyan táncol a szalagavatóján, ahogyan szerepel, ahogyan elkápráztat engem. Ezért szeretem annyira, mert különleges hatása van.
A legfontosabb nem az ajándék, meg a sok szó ami itt elhangzik, a legeslegfontosabb a
jelenlét.
2011. november 13., vasárnap
Don't talk too much, try to do more.
Összetört szív.
Ígéretek hegye.
Egy fontos esemény.
Egy lány.
Ha ezek a dolgok alkímiai összetevők lennének, elég nehéz lenne belőlük ezek után pozitív hatású italt készíteni.
De hát a kémia frankó dolog én azt mondom.
A kémia az, amikor elkap az a csodálatos illat, amit egy parfüm sem adhat vissza.
A kémia az, amikor érzem, hogy jó szorosan át kell ölelnem, védeni a világ elől.
A kémia az, amikor egyből elpárolgok, ha ránézek.
Mi kell abba a bizonyos lombikba?
*A rengeteg szeretet nem oldódik az összetört szívben, olvasható a képernyőn.
A kémikusok fogják a fejüket, kinevetnek, susmorognak.
Elmegyek szégyenemben...
A kémikusok a képemet tűzik a falra, és áthúzzák egy nagy X-el.
Egyszer csak nyílik az ajtó. Belépek rajta, hatalmas zsákkal a vállamon, ami alig fér be az ajtón.
Kiöntöm a tartalmát a földre...
A kémikusok ledöbbenve nézik a rengeteg alapanyagot, amit szerváltam.
Kaján mosoly ül arcomon, amit sebek borítanak.*
Ígéretek hegye.
Egy fontos esemény.
Egy lány.
Ha ezek a dolgok alkímiai összetevők lennének, elég nehéz lenne belőlük ezek után pozitív hatású italt készíteni.
De hát a kémia frankó dolog én azt mondom.
A kémia az, amikor elkap az a csodálatos illat, amit egy parfüm sem adhat vissza.
A kémia az, amikor érzem, hogy jó szorosan át kell ölelnem, védeni a világ elől.
A kémia az, amikor egyből elpárolgok, ha ránézek.
Mi kell abba a bizonyos lombikba?
*A rengeteg szeretet nem oldódik az összetört szívben, olvasható a képernyőn.
A kémikusok fogják a fejüket, kinevetnek, susmorognak.
Elmegyek szégyenemben...
A kémikusok a képemet tűzik a falra, és áthúzzák egy nagy X-el.
Egyszer csak nyílik az ajtó. Belépek rajta, hatalmas zsákkal a vállamon, ami alig fér be az ajtón.
Kiöntöm a tartalmát a földre...
A kémikusok ledöbbenve nézik a rengeteg alapanyagot, amit szerváltam.
Kaján mosoly ül arcomon, amit sebek borítanak.*
Off-poszt: Relax
Ha sokáig filozofálsz egyfolytában, mindennél jobban tudsz értékelni egy kis kikapcsolódást.
Egy sétát, egy főzést, és utána egy nagyon szép szalagavatót.
Persze a pokol fogaskerekei sosem pihennek.
Amikor már azt hiszed, van egy nap amin tényleg kikapcsolódsz, és alszol rá egy nagyot tévedsz.
Mi jöhet még?
Hogy készül a a koktél erre az esetre?
-Végy egy nagyüzemű éhséget.
-Hozzá kedves embereket, akik viszont olyan kaját főznek amihez nem vagy hozzászokva.
-Forró az étel, de éhes vagy.
-Házikenyér...
-Sózd meg egy kis futással, hogy jól felkavarodjon.
Eredmény: blöee
Mostanában úgy érzem képes vagyok tanulni a hibáimból, de van egy dolog amivel mindig belemegyek ugyanabba a hibába.
Az étel.
E téren igazi sinter vagyok.
Mohó vagyok, kapzsi vagyok, önző vagyok, telhetetlen vagyok.
Anblokk vagyok hatvan/hetven-valahány kiló, de megeszek annyit mint egy 130 kilós ember.
Az a fránya anyagcsere.
Mit csinálnék én Afrikában????????????????????
Egy sétát, egy főzést, és utána egy nagyon szép szalagavatót.
Persze a pokol fogaskerekei sosem pihennek.
Amikor már azt hiszed, van egy nap amin tényleg kikapcsolódsz, és alszol rá egy nagyot tévedsz.
Mi jöhet még?
Hogy készül a a koktél erre az esetre?
-Végy egy nagyüzemű éhséget.
-Hozzá kedves embereket, akik viszont olyan kaját főznek amihez nem vagy hozzászokva.
-Forró az étel, de éhes vagy.
-Házikenyér...
-Sózd meg egy kis futással, hogy jól felkavarodjon.
Eredmény: blöee
Mostanában úgy érzem képes vagyok tanulni a hibáimból, de van egy dolog amivel mindig belemegyek ugyanabba a hibába.
Az étel.
E téren igazi sinter vagyok.
Mohó vagyok, kapzsi vagyok, önző vagyok, telhetetlen vagyok.
Anblokk vagyok hatvan/hetven-valahány kiló, de megeszek annyit mint egy 130 kilós ember.
Az a fránya anyagcsere.
Mit csinálnék én Afrikában????????????????????
2011. november 12., szombat
Responsibility
Minden embernél eljön az a kor, amikor nem csak magáért lesz a felelős, hanem másokért is.
Én mindig mondogattam, hogy megvédek másokat, hogy kiállok dolgokért, mennyi mindent megcsinálok én másoknak. Nem csak mondogatni kellett volna, sőt nem is kellett volna mondogatni.
Lehet hogy vannak dolgok, melyekben nagyot akartam robbantani, még ha hülyeség is volt, és rosszul is sült el, de a mindennapi dolgokban elég trágya hozzáállással viselkedtem, még akkor is, mikor elértem azt a kort, amikor alapvető dolog lenne.
Pedig az életben azok számítanak.
A mindennapok.
Meg kell ragadni minden pozitív pillanatot, és ki kell túrni minden negatívat, legjobb erőnk szerint.
Az életünket nem kell úgy kiélnünk mint az állatok, de nem is kell egész nap búslakodnunk, amikor millió szép dolgot lehetne csinálni, úgy, hogy se magunknak, se másoknak ne ártsunk vele.
Én készen állok így élni, de jelenleg nem vagyok elég jó ehhez az életfelfogáshoz.
Dönthetnék hogy mindenemet elhagyom, hogy szarok az ígéreteimre, szarok a világra, elmegyek, kezdek egy új életet....
de...
Még is hogy nézhetnék akár a saját szemembe is, ha ezt tenném?
Sosem tenném ezt, mert ez a gyávaság legeslegundorítóbb fajtája.
Az életben van millió szar dolog, amivel szembe kell néznünk. Ha megfutamodunk előlük, akkor csak szaladunk életünk végéig.
Sok dolgot mondtam, amit komolyan is gondoltam. Igyekszem legjobb belátásom szerint betartani mindet.
Az élet súlya 6000 tonna, és valószínűleg betörök addig alatta, míg megerősödhetnék, és még a súlyokon is könnyíthetnék.
De hát kit érdekel? Állok elébe.
Vállalom a felelősséget mindenért amit tettem.
Felvállalom mit érzek, és azt is hogy hülye vagyok.
Van rengeteg dolog ami miatt szégyellem magam, és igyekszem bűnhődni, változtatni rajtuk.
De van egy dolog, amire mindennél jobban büszke vagyok.
Szeretem.
Who is the brother of responsibility?
Nobody. Responsibility is an only child. And it is a parent, for many children under it's wings.
Én mindig mondogattam, hogy megvédek másokat, hogy kiállok dolgokért, mennyi mindent megcsinálok én másoknak. Nem csak mondogatni kellett volna, sőt nem is kellett volna mondogatni.
Lehet hogy vannak dolgok, melyekben nagyot akartam robbantani, még ha hülyeség is volt, és rosszul is sült el, de a mindennapi dolgokban elég trágya hozzáállással viselkedtem, még akkor is, mikor elértem azt a kort, amikor alapvető dolog lenne.
Pedig az életben azok számítanak.
A mindennapok.
Meg kell ragadni minden pozitív pillanatot, és ki kell túrni minden negatívat, legjobb erőnk szerint.
Az életünket nem kell úgy kiélnünk mint az állatok, de nem is kell egész nap búslakodnunk, amikor millió szép dolgot lehetne csinálni, úgy, hogy se magunknak, se másoknak ne ártsunk vele.
Én készen állok így élni, de jelenleg nem vagyok elég jó ehhez az életfelfogáshoz.
Dönthetnék hogy mindenemet elhagyom, hogy szarok az ígéreteimre, szarok a világra, elmegyek, kezdek egy új életet....
de...
Még is hogy nézhetnék akár a saját szemembe is, ha ezt tenném?
Sosem tenném ezt, mert ez a gyávaság legeslegundorítóbb fajtája.
Az életben van millió szar dolog, amivel szembe kell néznünk. Ha megfutamodunk előlük, akkor csak szaladunk életünk végéig.
Sok dolgot mondtam, amit komolyan is gondoltam. Igyekszem legjobb belátásom szerint betartani mindet.
Az élet súlya 6000 tonna, és valószínűleg betörök addig alatta, míg megerősödhetnék, és még a súlyokon is könnyíthetnék.
De hát kit érdekel? Állok elébe.
Vállalom a felelősséget mindenért amit tettem.
Felvállalom mit érzek, és azt is hogy hülye vagyok.
Van rengeteg dolog ami miatt szégyellem magam, és igyekszem bűnhődni, változtatni rajtuk.
De van egy dolog, amire mindennél jobban büszke vagyok.
Szeretem.
 |
| Who is the brother of responsibility? Nobody. Responsibility is an only child. It is a parent for many children under it's wings. |
Who is the brother of responsibility?
Nobody. Responsibility is an only child. And it is a parent, for many children under it's wings.
2011. november 11., péntek
Coming soon...
A blog kissé száraz tartalom terén, és eléggé szedett-vedett néhol.
Egy kis renováláson fog átmenni holnaptól, hogy még hasznosabb legyen.
-Javítások a dizájn terén.
-A napi meglepetés poszt végre rendesen üzembe áll.
-Lesz még több napi szintű dolog is.
-Minden nap, bármilyen esetben lesz egy fő poszt, ezek az előző posztoknak folytatásaik is lehetnek olykor.
-Több, lényegre törőbb kép.
-Egy vadi új, interaktív oldal.
-Üzenőfal
-A fő téma változatlan, de több témára fog kiterjedni a blog.
-Még sok más meglepetés, és eddig tervezett, de meg nem valósított dolog.
A blog hasznos lehet sok ember számára.
Számomra a fő célja az, hogy itt nyugodtan kiírhatom az igazi érzelmeim, legyen bármi is a helyzet.
Nem a bloggal akarom helyettesíteni a tetteim, csupán a személyiségem és a témához kapcsolódó élményeim szeretném kibontakoztatni írott formában.
A blog ezen kívül még az érzéseim jelenleg legdiszkrétebben való kifejezése egy bizonyos személy számára. E téren se több, se kevesebb.
Ettől függetlenül merem a legjobb vizuális fegyvereim közé sorolni. Nagy erőt raktam bele ebbe a cuccba.
A fiú aki farkast kiáltott... (Part 2)
Az élet a szorult helyzetekben nem ontja magából az esélyeket, lehetőségeket. Persze mindig vannak, csak ki kell nyitni a szemünket. Nem elég erősödni, hanem észre is kell venni, mikor van lehetőségünk nagyot robbantani.
Egy igazi harcos minden pici lehetőséget kihasznál, hogy jó irányba mozgasson egy helyzetet.
Sok pocsék helyzet van, ami olyan, mint egy bevehetetlen vár, de minden negatív erődítménynek van gyenge pontja.
Persze vigyázni kell, mert nem csak a negatívokkal van így.
Ha már informatikus osztályba járok, akkor lássuk...
Az élet minden játéktípus egyben...
Van benne stratégiai oldal: Egyszerre kell megvédened valami fontosat, hogy ne vesszen el, de tenned is érte hogy tündöklő formáját vehesse fel.
Szerepjáték: Nem mindig önmagunkat adjuk, de végül ha bölcsek vagyunk, a valós énünkkel bármit elérhetünk.
Akciójáték: Ha valamiben hiszel, foggal körömmel harcolnod kell érte, bárki/bármi álljon veled szemben.
Logikai játék: Széles látókörben kell gondolkoznod, mégis vannak fontos dolgok, melyekre fókuszálnod kell.
Ügyességi játék: Precízen és stílussal kell ugrálni a köveken=Minél simábban érd el a célod, és legyen hozzá kisugárzásod is.
Ha nem vagy nő, a logikai játéktípus, hogy is mondjam...SZOPÁS :D
HAAARD LIKE HELL!!!
<Be nem tartott ígéretek frissítve>
“From... from now on... I will make every promise come true, old or new one, doesen't matter. ”
Egy igazi harcos minden pici lehetőséget kihasznál, hogy jó irányba mozgasson egy helyzetet.
Sok pocsék helyzet van, ami olyan, mint egy bevehetetlen vár, de minden negatív erődítménynek van gyenge pontja.
Persze vigyázni kell, mert nem csak a negatívokkal van így.
Ha már informatikus osztályba járok, akkor lássuk...
Az élet minden játéktípus egyben...
Van benne stratégiai oldal: Egyszerre kell megvédened valami fontosat, hogy ne vesszen el, de tenned is érte hogy tündöklő formáját vehesse fel.
Szerepjáték: Nem mindig önmagunkat adjuk, de végül ha bölcsek vagyunk, a valós énünkkel bármit elérhetünk.
Akciójáték: Ha valamiben hiszel, foggal körömmel harcolnod kell érte, bárki/bármi álljon veled szemben.
Logikai játék: Széles látókörben kell gondolkoznod, mégis vannak fontos dolgok, melyekre fókuszálnod kell.
Ügyességi játék: Precízen és stílussal kell ugrálni a köveken=Minél simábban érd el a célod, és legyen hozzá kisugárzásod is.
Ha nem vagy nő, a logikai játéktípus, hogy is mondjam...SZOPÁS :D
HAAARD LIKE HELL!!!
 |
| With these eyes, i see into you, this is why I'm still here Not waiting for you, to come back. I wait for my chance, to get you back... Neverthless, i want you to fall back into my arms on your own. I just want to make sure, that I showed you, what I learned form you. |
<Be nem tartott ígéretek frissítve>
“From... from now on... I will make every promise come true, old or new one, doesen't matter. ”
—My Friday resolve
2011. november 10., csütörtök
Love is a book
A szerelem egy könyv, amit két ember ír. Két különböző vázlatfüzetbe írja meg a két személy , de végül egy könyvbe kerülnek bele a dolgok, melyek mindkét vázlatban szerepelnek.
A szerelem az a fajta könyv, amiben nem lehet előre lapozni, átugorni az unalmas, vagy rossz részeket.
Van mikor olyan borzalmas részek vannak a könyvben, hogy az egésztől elmegy a kedvünk, letesszük, és becsukjuk.
Két eset létezik, amikor eljutunk oda, hogy becsukjuk a könyvet.
1. Végleg becsukjuk erőből. Eltesszük a padlás mélyére, had porosodjon.
2. Amikor könyvjelzőt teszünk bele, felrakjuk a polcunk legékesebb részére, és minden nap ránézünk, aztán végül ha megjött hozzá a kedvünk és erőnk, elővesszük ott ahol tartottunk, hogy új szemmel olvassunk át a rossz részeken. Ekkor észrevesszük, hogy már nem is olyan sok oldal van tele ezekkel.
A könyv időközben újraírja néhány fejezetének mondanivalóját, ha nem feledkezünk meg róla teljesen.
Ha hinni akarsz valakiben, akiről tudod hogy szeret, öleld át erősen a könyvet, szorítsd a mellkasodhoz, és nyomj rá egy csókot. Ez egy olyan érzelem, amit bármilyen távolságról, bármilyen állapotból meg fog érezni a másik, ha igazán szeret.
Ha erőt ad két ember a könyvnek, akkor lassan már magát fogja írni, és olyan dolgokat ír bele, amiket álmunkban sem gondoltunk volna. Az igazi tanulsága a könyvnek, csak akkor jelenik meg, akkor látható emberi szem számára, ha mindkét ember ugyanarra keresi a választ benne.
Szerelmünk könyve kézzel íródik. Nincs benne radír, sem pedig hibajavító.
Nincs is rá szükség...
Vannak dolgok, melyek a korábbi fejezetekben vannak, de csak a későbbiekben kerülnek más megvilágításba.
Ha hiszünk benne, szépen végződik a történet. Persze nem elég hinni, tenni is kell.
Meg kell ragadni a tollat, ceruzát a legsötétebb óráinkban is, és vésni a szívünk szavát.
Hisz, lehet hogy ez a könyv nem fogható meg kézzel, nincs szép borítója, sőt még nyomtatott illata sem, de helyette több millió dolgot ad, amit ilyen téren az igazi könyvek sosem nyújthatnak
A szerelem az a fajta könyv, amiben nem lehet előre lapozni, átugorni az unalmas, vagy rossz részeket.
Van mikor olyan borzalmas részek vannak a könyvben, hogy az egésztől elmegy a kedvünk, letesszük, és becsukjuk.
Két eset létezik, amikor eljutunk oda, hogy becsukjuk a könyvet.
1. Végleg becsukjuk erőből. Eltesszük a padlás mélyére, had porosodjon.
2. Amikor könyvjelzőt teszünk bele, felrakjuk a polcunk legékesebb részére, és minden nap ránézünk, aztán végül ha megjött hozzá a kedvünk és erőnk, elővesszük ott ahol tartottunk, hogy új szemmel olvassunk át a rossz részeken. Ekkor észrevesszük, hogy már nem is olyan sok oldal van tele ezekkel.
 |
| Cats will lead the way. |
A könyv időközben újraírja néhány fejezetének mondanivalóját, ha nem feledkezünk meg róla teljesen.
Ha hinni akarsz valakiben, akiről tudod hogy szeret, öleld át erősen a könyvet, szorítsd a mellkasodhoz, és nyomj rá egy csókot. Ez egy olyan érzelem, amit bármilyen távolságról, bármilyen állapotból meg fog érezni a másik, ha igazán szeret.
Ha erőt ad két ember a könyvnek, akkor lassan már magát fogja írni, és olyan dolgokat ír bele, amiket álmunkban sem gondoltunk volna. Az igazi tanulsága a könyvnek, csak akkor jelenik meg, akkor látható emberi szem számára, ha mindkét ember ugyanarra keresi a választ benne.
Szerelmünk könyve kézzel íródik. Nincs benne radír, sem pedig hibajavító.
Nincs is rá szükség...
Vannak dolgok, melyek a korábbi fejezetekben vannak, de csak a későbbiekben kerülnek más megvilágításba.
Ha hiszünk benne, szépen végződik a történet. Persze nem elég hinni, tenni is kell.
Meg kell ragadni a tollat, ceruzát a legsötétebb óráinkban is, és vésni a szívünk szavát.
Hisz, lehet hogy ez a könyv nem fogható meg kézzel, nincs szép borítója, sőt még nyomtatott illata sem, de helyette több millió dolgot ad, amit ilyen téren az igazi könyvek sosem nyújthatnak
2011. november 9., szerda
Home
Hát itt vagyok.
Itt kell folytatnom a küzdelmem. Az életben vannak dolgok, amikért megéri a hűhó. Hullafáradt vagyok, mert utaztam, de holnap lesz egy nagyobb dobás posztom. Ez ilyen energiátlan poszt, de a szívem van ebben is.
Változok, lassan de biztosan.
Szembenézek az egész világgal.
A világ olykor ketrec.
A világ olykor vesztesként kezel.
A tömeg csak üvölt, műanyag poharakkal, és gyümölcsökkel dobál.
Előkapom a kardom, és azt mondom: Elég.
Szétvágom a ketrecet.
Sz**ok rátok negatív emberek, mert van valaki, akinek még így is szüksége van rám.
Van valaki, aki látja azt a hatalmas erőt bennem, az igazságot.
Ezek után, mindenemet tettekbe töltöm, és mint valami hülye animében, lecsapok a kardommal.
Rossz érzések, sokan vagytok, erősek vagytok, de tudjátok mit?
Felettetek fogok állni.
Itt kell folytatnom a küzdelmem. Az életben vannak dolgok, amikért megéri a hűhó. Hullafáradt vagyok, mert utaztam, de holnap lesz egy nagyobb dobás posztom. Ez ilyen energiátlan poszt, de a szívem van ebben is.
Változok, lassan de biztosan.
Szembenézek az egész világgal.
A világ olykor ketrec.
A világ olykor vesztesként kezel.
A tömeg csak üvölt, műanyag poharakkal, és gyümölcsökkel dobál.
Előkapom a kardom, és azt mondom: Elég.
Szétvágom a ketrecet.
Sz**ok rátok negatív emberek, mert van valaki, akinek még így is szüksége van rám.
Van valaki, aki látja azt a hatalmas erőt bennem, az igazságot.
Ezek után, mindenemet tettekbe töltöm, és mint valami hülye animében, lecsapok a kardommal.
Rossz érzések, sokan vagytok, erősek vagytok, de tudjátok mit?
Felettetek fogok állni.
 |
| What is my goal? To reach that bench, where you are waiting for me. |
2011. november 8., kedd
Hársfaliget
 |
| In every greenery, i see your face. |
Illata mint a rózsáé...
Íze mint a szőlőé...
Érintése mint a szélben szálló pitypang zuhatagnak...
E sorokból következik, hogy mindkét értelmében igaz rá, hogy természetes szépség.
A természet mindig megújul. Elbújik télen sok része, hogy kiszűrje magából a sérüléseket, a káros anyagokat. Viszont mikor eljön a tavasz, még az előző évinél is sokkal érintetlenebb, sértetlenebb módon jön elő.
 |
| Emerge, you are protected by bright colours, from now on. |
A természetnek is kell a gondoskodás, sok ember szeretné tönkretenni, és előfordulhat hogy akaratunkon kívül ártunk neki.
Mi is a természet része vagyunk, egyen emberekként is sokban hasonlítunk ahhoz, amit a bioszféra művel.
Sokan elfelejtik, vannak akik rossz döntéseket hoznak, vannak akik szándékosan pusztítják el a saját malmukra.
 |
| I am a bad man, so i defeat the evil ones. |
Én ártottam az én természetemnek. Igyekszem fákat, virágokat ültetni, benépesíteni gyönyörű színekkel a megfakult földet. Földigilisztákat is keresek valahol. Hordom a vizet, a messzebbik folyóról is, ha az a tisztább.
 |
| Swim in the cold love, to find the warm part. |
Megküzdök azokkal az elemekkel, akik szeretnék bármilyen módon beszennyezni az én természetem.
Ezt jelenti nekem a természet szépsége.
Egy embert.
Egy embert, aki csak ontja magából a színeket.
Színek...egyszer megtalálom a palettám, az ecsetem, de még a francia sapkám is.
<3
2011. november 7., hétfő
Heart
 |
| Szív nélkül... |
Kaptam egy nagyon bölcs tanácsot, de sosem tudtam élni vele, mert mindig csak vártam, hogy magamtól jobban leszek, és majd utána élvezni fogok mindent. Nem ezt kellett volna tenni.
"Nekem sincs sokszor sok mindenhez kedvem először, de ha elkezdjük csinálni, úgy is megjön hozzá a kedvünk, és nagyon jól fogjuk érezni magunkat."
Minden értelemben gyönyörű lányt akartam. Megkaptam. Történtek szörnyű dolgok az életemben, és azt hittem nem szabad belekevernem, de ha belekevertem volna, pillanatok alatt kiszedett volna ezekből.
Kit érdekel, ha bolond vagyok, ha így szeret?
Kit érdekel, ha bajom van, ha úgy is segít eltüntetni őket?
Kit érdekel, ha bajom van, ha úgy is segít eltüntetni őket?
Kit érdekel, ha valami nehéz, ha van két ember hogy megoldjuk?
Kit érdekel, ha van millió ember a világon, amikor a fényes csillogást egytől szeretnénk?
Egy kapcsolat két emberről szól, mégis teljesen elzártam magam, és vártam a megváltást.
Sosem tenném ezt többé. Az igazi fájdalom nem fizikai, nem pszichológiai, a legrosszabb, legkegyetlenebb fájdalmak a szívünkben keletkeznek.
Jót akartam...
De...
Milyen módon?
Milyen áron?
Utálom magam, bánom az egészet, bár ne történt volna meg a sok rossz dolog, szörnyű ember vagyok, megérdemlem hogy szenve
Elég.
 |
| Szívvel... |
Minek eltakarni a síró szemeim a kezeimmel , ha azokkal át is átölelhetem?
Minek sírni a szemeimmel, ha nyugalmat önthetek a lelkébe velük?
Minek vihart kavarni a lelkemben, ha a lelkemmel virágot is ültethetek a szívében?
Minek a szív, ha elzárom a sötétségbe?
Minek a sötétség, ha nem annak, hogy kivilágítson egy hóesés tájat?
Minek a hóesés, ha senkit nem tudsz belelökni erőből, hogy aztán te is rajta landolj végül?
Minek...minek?
Az életben nem csak magunknak kell az élethez szükséges lelki eszközöket legyártanunk, hanem ki is kell őket tanulmányoznunk, és úgy írni kézikönyvet hozzá.
Ha nem elég a szó, eléneklem.(jingle bells)
Ha nem elég az ének, lerajzolom.
Ha nem elég a rajz, lefestem.
Ha nem elég a festmény, készítek egy játékot.
Szeretetet érzékeltetni nem pénzzel lehet, hanem a saját kezed munkájával.
Rengeteg amulettem van, amiben benne van a szeretete.
Felruháznak engem, egy olyan aurával, amivel a sarkcsillagról visszatalálnék hozzá.
Fontos dolog a megbánás, de önmagában semmit nem old meg.
Fel kell állni.
Igen, ilyenkor a legnehezebb, de ha ilyenkor felállunk, és pozitívan cselekszünk, akkor a világ is helyes körforgásba áll körülöttünk, és segít megtalálni a helyes utat.
Csinálni kell, amit jónak látunk, legyen bármilyen a helyzet, de egy fontos dolog van.
SZÍVVEL.
2011. november 6., vasárnap
Nem tudom hányadik Nap: Reménytelenség
It's not me, who generates all those bad things, nor even you. It's the world. I am a sinner, but i see into you in this very moment. I never meaned harm to you. It's just failure, and very bad luck.
Pictures You wanted.
 |
| You can't lie to the trees, they know everything. |
 |
| Sometimes the roads in your life take wrong turns. |
 |
| I came here to find answers, but i only found tools for finding them. |
 |
| You can always cry in he forest when you want nobody to know your pain. |
You don't need to afraid about me, until you find your own answers for yourself, the forest will take good care of me. If you ever want me to come back for you, you can tell me anytime, i memorized your scent more than anything else, so I can find my way back, from even the deepest part of the woods.
2011. november 5., szombat
Truth
Sosem akartam neki ártani, tényleg azt hittem eltűnik ez a bizonyos dolog. Úgy tűnik az orvostudomány szépen átvert engem. Naiv szardarab voltam. Romlott a pszichikai állapotom. Amikor be lett jelentve, hogy elég instabil a pszichikai állapotom, és veszélyes is lehetek, akkor gyors döntést kellett hoznom. Amellett döntöttem, hogy megutáltatom magam vele, és eltűnök, hogy ne kelljen látnia, micsoda elmegyógyintézeti rabbá válok. Sajnos olyat is hazudtam, amit nem szabadott volna. Elhitettem minden közeli barátommal, a pánik végigkapott rajtam.
Azt mondta nekem, hogy durva dolgot tettem, és megbocsájthatatlan, de nem szeretné hogy a karácsonyunk rossz lenne emiatt. Amikor ezeket olvastam, rájöttem arra, hogy inkább azt szeretném, hogy ha kell nézze végig hogyan válok egy nyáladzó, kényszerzubbonyos figurává, minthogy egymás nélkül kelljen lennünk. Természetesen erőt vettem magamon, és igyekeztem tenni a romlás ellen.
Mai napig nem tudom, van e benne igazság, ami az agyammal történt, de valami biztos van. Ha csak belém beszélték, már csak azért is. Nem akartam nevetségessé tenni, ezek után hogy hihette volna nekem el hogy csak emiatt mondtam ezt, és nem is igaz. Inkább vállaltam a bűnbánást. Rosszul tettem. A másik ami helytelen volt, hogy elmondtam az orvosnak, és ő is arra intett, hogy sose mondjam el, hogy hazudtam. Telt múlt az idő, ismét elkezdődött ez a romlás, segítséget akartam tőle kérni, de féltem.
El akartam jegyezni, de nem mertem. Úgy éreztem rossz dologba viszem bele azzal, ha ebben az állapotban jegyzem el. Reménykedtem, hogy elmúlik a gyógyszerektől, de semmi nem múlt el, ugyanúgy fennállt a hirtelen hangulatváltozás, az értelmetlen hideg közérzet, az emberiszony. Annyira féltem mindentől. Féltem kimenni az utcára, féltem elmenni a boltba is. Féltem elmondani bárkinek bármit, teljesen elizoláltam magam, érinthetetlenné váltam. Tudtam, hogy jobbat érdemelne nálam, és hogyha szakít velem egyszer, ha nem múlik el ez a dolog, akkor csak örülnöm kell hogy boldog lesz. De mikor eljött ez a bizonyos nap, akkor teljesen kitértem a hitemből. Most nem az esélye állt fenn, hogy elveszítem, mint amikor hazudtam azt a dolgot, hanem ténylegesen el is vesztettem. Akkor jöttem rá, hogy még így betegen is kurva boldog voltam, és lehettem volna ezerszer boldogabb, ha elmondom neki, kitörök az egészből, és segít nekem.
Ő igazából, a gyógyír minden bajomra. Nem akartam elmondani neki ezután sem, mert ennyi rossz dolog után hiába tettem volna. Pénteken megvolt rá a lehetőségem, de egyszerűen nem voltam képes elrontani azt a romantikus pillanatot. Előző bejegyzésem kommentárjaiban látható, hogyan jött ki végül belőlem.
Az a legrosszabb az egészben, hogy csak el kellett volna mondanom neki, és megakadályozható lett volna minden rossz dolog. Én tényleg azt hittem hogy egy pszicho-halott ember lett belőlem. Komolyan azt hittem elmúlik ez az egész, és nem kell belekevernem ebbe a rideg valóságba. Fennakartam tartani a látszatát, hogy nincsenek ilyen gondok, pedig rengeteget szenvedett a hazugságom miatt. Észre sem vettem, mert arra figyeltem, hogyan tartsam fent ezt a szerepet, annyira beleéltem magam, nem is gondoltam volna hogy...
...Véget kell vetni ennek. El kell mondani mindent.
Tudom hogy nagyon rossz időpontot választottam arra, hogy végül rászánjam magam, és elmondjam neki. De tudnia kell mi az igazság, annak ellenére mennyi fájdalmat okoztam, tényleg tiszta szívemből szeretem.
Lehet hogy többé nem lesz esélyem rá, hogy visszaadjam azt a sok szeretetet, de ha egyszer megkapom, egy más embert kap majd. Egy olyat aki ha rákos is lesz, elmondja rögtön, és tesz ellene.
Azt mondta nekem, hogy durva dolgot tettem, és megbocsájthatatlan, de nem szeretné hogy a karácsonyunk rossz lenne emiatt. Amikor ezeket olvastam, rájöttem arra, hogy inkább azt szeretném, hogy ha kell nézze végig hogyan válok egy nyáladzó, kényszerzubbonyos figurává, minthogy egymás nélkül kelljen lennünk. Természetesen erőt vettem magamon, és igyekeztem tenni a romlás ellen.
Mai napig nem tudom, van e benne igazság, ami az agyammal történt, de valami biztos van. Ha csak belém beszélték, már csak azért is. Nem akartam nevetségessé tenni, ezek után hogy hihette volna nekem el hogy csak emiatt mondtam ezt, és nem is igaz. Inkább vállaltam a bűnbánást. Rosszul tettem. A másik ami helytelen volt, hogy elmondtam az orvosnak, és ő is arra intett, hogy sose mondjam el, hogy hazudtam. Telt múlt az idő, ismét elkezdődött ez a romlás, segítséget akartam tőle kérni, de féltem.
El akartam jegyezni, de nem mertem. Úgy éreztem rossz dologba viszem bele azzal, ha ebben az állapotban jegyzem el. Reménykedtem, hogy elmúlik a gyógyszerektől, de semmi nem múlt el, ugyanúgy fennállt a hirtelen hangulatváltozás, az értelmetlen hideg közérzet, az emberiszony. Annyira féltem mindentől. Féltem kimenni az utcára, féltem elmenni a boltba is. Féltem elmondani bárkinek bármit, teljesen elizoláltam magam, érinthetetlenné váltam. Tudtam, hogy jobbat érdemelne nálam, és hogyha szakít velem egyszer, ha nem múlik el ez a dolog, akkor csak örülnöm kell hogy boldog lesz. De mikor eljött ez a bizonyos nap, akkor teljesen kitértem a hitemből. Most nem az esélye állt fenn, hogy elveszítem, mint amikor hazudtam azt a dolgot, hanem ténylegesen el is vesztettem. Akkor jöttem rá, hogy még így betegen is kurva boldog voltam, és lehettem volna ezerszer boldogabb, ha elmondom neki, kitörök az egészből, és segít nekem.
Ő igazából, a gyógyír minden bajomra. Nem akartam elmondani neki ezután sem, mert ennyi rossz dolog után hiába tettem volna. Pénteken megvolt rá a lehetőségem, de egyszerűen nem voltam képes elrontani azt a romantikus pillanatot. Előző bejegyzésem kommentárjaiban látható, hogyan jött ki végül belőlem.
Az a legrosszabb az egészben, hogy csak el kellett volna mondanom neki, és megakadályozható lett volna minden rossz dolog. Én tényleg azt hittem hogy egy pszicho-halott ember lett belőlem. Komolyan azt hittem elmúlik ez az egész, és nem kell belekevernem ebbe a rideg valóságba. Fennakartam tartani a látszatát, hogy nincsenek ilyen gondok, pedig rengeteget szenvedett a hazugságom miatt. Észre sem vettem, mert arra figyeltem, hogyan tartsam fent ezt a szerepet, annyira beleéltem magam, nem is gondoltam volna hogy...
...Véget kell vetni ennek. El kell mondani mindent.
Tudom hogy nagyon rossz időpontot választottam arra, hogy végül rászánjam magam, és elmondjam neki. De tudnia kell mi az igazság, annak ellenére mennyi fájdalmat okoztam, tényleg tiszta szívemből szeretem.
Lehet hogy többé nem lesz esélyem rá, hogy visszaadjam azt a sok szeretetet, de ha egyszer megkapom, egy más embert kap majd. Egy olyat aki ha rákos is lesz, elmondja rögtön, és tesz ellene.
Do you really want me to dissapear?
"Furcsa hogy most jössz rá menyire szeretsz"
"Addig míg el nem felejtem a rossz dolgokat, nem akarok melletted lenni"
"Nem tudtad magadról, hogy képes vagy ennyit megtenni egy lányért? Most gratuláljak?"
"Neked már nem kell tenned értem semmit"
Ennyi gyűlölet. Tényleg én tettem mindezt? Sok bűnöm van, de tényleg nem szerettem eddig igazán, szívből? Ennyire nem ismertem magam? Vagy más dolgok vannak a háttérben? Nehéz az élet.
Az idő, és a felejtés önmagában nem gyógyszer.
Fel kéne függesztenem a blogot, és teljesen rábíznom? De hát olvassa, érdekli, akkor is mikor ezeket mondja nekem. Ez nem véletlen. Tudom hogy bármi mellett áll ki most, tetszik neki az egész blog úgy ahogy van. Ebben biztos vagyok. Nem manipuláció céljából jött létre, nem ezzel akarom megváltoztatni a világot, csak megakarom osztani ezeket a dolgokat vele, és másokkal is.
Nem azt vártam, hogy ezek miatt sírva szaladjon vissza hozzám, csak hallani akartam hogy tetszik-e pl. a festményem. Nekem nem kellett volna semmilyen szerelmi szöveg most, csak egy kis öröm, hogy tényleg jó, hogy festettem neki egy ilyet.
Tévedtem egyik bejegyzésemben, hogy a szavak menyire kis jelentőségűek. Nem így van. Ha csak néha is, jól esik egy kis akaraterő, egy kis elismerés. Nagyon sokat számít az ilyen helyzetekben. Sajnálom, hogy annyira sok ez a fájdalom, hogy nem érdemeltem meg egyetlen pozitív szót sem most.
2011. november 4., péntek
Napi meglepetés
Yesterday's gift a little late(technical problems):
Today:
 |
| Bipolar Angel Debut |
Today:
 |
| Poster Sketch Debut |
+1 Bonusz:
 |
| Aloe Vera Debut |
Anya csak egy van! Vigyázz rá nagyon!
 |
| Eljön az idő, mikor én vigyázok majd rád. Hamarabb, mint hinnéd :) Az a jó szülő/gyerek kapcsolat, amikor mindkét fél tanul egymástól. |
2011. november 3., csütörtök
6. Nap: Békesség
Anyámon kívül két létfontosságú nő van az életemben.
 |
| A blog fő témája |
 |
| A legjobb barátom megszámlálhatatlan éve. |
Jelenleg olyan szinten le vagyok merülve fizikailag/agyilag egyaránt, hogy a mai nap csak egy idióta dialógussal igyekszem szintet tartani, másra nem maradt energiám. Sajna a festményes kép holnapra csúszik, mert nem tudok rendesen fájlt fogadni már megint erre a csodára. De holnap rendes gépről első dolgom lesz.
Darkness: Hy!
Light: Good day to you.
Darkness: You got a messy blog here.
Light: I don't care. I like it.
Darkness: What is the purpose of this shit?
Light: Dunno, i just feel like doing this.
Darkness: For what?
Light: For things beyond my reach for now.
Darkness: You will fall anyway.
Light: I have a promise for another person too, i can't die.
Darkness: Only idiots destroy themselves.
Light: I don't plan to. I just go deep into the edge of reality, to find my answers.
Darkness: Is it worth it?
Light: Everything worths something.
Darkness: How do you know?
Light: I'm still here, ain't I?
Light: I'm still here, ain't I?
Darkness: Yes, because you are stubborn, but stubborn people die easily.
Light: So what? Everybody dies easily, being stubborn or not.
Darkness: Then give up, you are shameful.
Light: For 8 years, using you as my mask was shameful.
Darkness: You need me, you are just that weak. You cannot change. You will come back to me. You are my host.
Light: I was your feeding ground, but i deny you. I refuse to sit down, and dream, without moving my every limb to the limit.
Darkness: Of course. You came here to find answers. But your answers will destroy both of us.
Light: You destroyed both of us already. I can take another destroy now much easier.
Darkness: You are arrogant.
Light: No, i just opened my eyes, and looked around clearly. Whatever happens, the only thing must be gone is you.
Darkness: Come, i rip your throat apart. If i die, you will die with me.
Light: If it will be the only way, it will worth dying, but I refuse to give up my life if I don't have to.
Darkness: Let us begin.
Light: Accepted.
2011. november 2., szerda
5. Nap: Viszály
 |
| In the deep, dark forest...will i find any answers other than death? |
A szavak értékesek, előbb-utóbb elérik az ember szívét, ha áttörnek elég kaput. De egy kép minden helyzetben többet ér 10k szónál is. Ha ez egy stratégiai játék, akkor a szavak a gyalogos katonák, a képek az ostromgépek, a szeretet meg a nyersanyag. Nem pazarolnám tovább a szót, a következő bejegyzések legyenek vizuális hívószavak számára. Hosszú nap lesz ez, főleg hogy az életerőm kb 100/20.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)